Életbiztosítás

Az életbiztosítási szerződés alanyai
A biztosított és a szerződő fél
A kedvezményezett
A biztosított jogai
Mikor mentesül a biztosító a kifizetés alól?
Maradékjogok
A díjfizetés elmaradásának következményei
A biztosítás reaktiválása, a díj követelése

Az életbiztosítási szerződés alanyai

Az életbiztosítási szerződésnek - a fedezetet nyújtó biztosítón kívül - elvileg három résztvevője lehet:

1. a biztosított;
2. a szerződő fél;
3. a kedvezményezett.

A biztosított és a szerződő fél

A biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön. A szerződő fél teszi a biztosítási ajánlatot a biztosítónak, és ő fizeti a biztosítási díjat. Amennyiben a szerződést maga a biztosított köti, akkor természetesen e két pozíció egybe esik.

Amennyiben azonban a szerződő fél és a biztosított személye nem esik egybe - vagyis valaki más javára köt életbiztosítást -, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, illetőleg ő köteles azok megtételére . Ugyanakkor közlési és változásbejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, vagyis a szerződés megkötésekor mindketten kötelesek tájékoztatni a biztosítót a szerződést érintő lényeges körülményekről, illetőleg a szerződés fennállta alatt mindketten kötelesek bejelenteni az ilyen körülményekben beállt változásokat.

A kedvezményezett

A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg felvételére jogosult. Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított bizonyos életkorának elérése, akkor a kedvezményezett lehet maga a biztosított is, ha viszont a biztosító szolgáltatási kötelezettségét a biztosított halála váltja ki, úgy értelemszerűen a kedvezményezett a biztosítottól különböző személy lesz.

Kedvezményezett lehet:

1. a szerződésben megnevezett személy;
2. a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
3. a biztosított örököse, ha az előző két pont alapján a kedvezményezett személyét nem lehet megállapítani .

A fenti pontok egyben a fontossági sorrendet is megjelölik, vagyis ha a szerződésben meghatározzák a kedvezményezett személyét, úgy a további pontokat nem lehet alkalmazni, illetőleg a törvényes örökös csak akkor számít kedvezményezettnek, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.

A szerződő fél a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor új kedvezményezettet jelölhet ki, ehhez azonban - ha nem a biztosított a szerződő fél - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges .

E rendelkezés helyes értelmezése szerint természetesen arra is lehetősége van a szerződő félnek, hogy amennyiben a szerződés megkötésekor nem jelölt kedvezményezettet, úgy utóbb ezt bármikor megtegye. Ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, úgy a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti . Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha az adott kedvezményezettet nem is jelölték volna ki, vagyis, ha van más megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosítási összegre ő lesz jogosult, ha pedig nem, akkor a fentebb ismertetett szabályokat kell alkalmazni.

A biztosított jogai

Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához - ellentétben a vagyonbiztosítással - szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti meg . Más kérdés, hogy a biztosított hozzájárulása nélkül kötött életbiztosításnak, csupán a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része lesz semmis, kedvezményezettnek pedig a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni. A biztosítási összegből ugyanakkor az így meghatározott kedvezményezettnek a szerződő fél költekezéseit - beleértve az általa kifizetett biztosítási díjakat is - meg kell térítenie . A biztosított a fent említett hozzájárulást írásban bármikor visszavonhatja.

Ilyenkor két eset fordulhat elő:

1. a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik;
2. a biztosított a szerződésbe a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával belép .

Egyébiránt a biztosított a szerződő fél beleegyezésével bármikor beléphet a biztosítási szerződésbe, ehhez a biztosító hozzájárulására nincs szükség.

Nincs szükség a beleegyezésre:

1. ha a szerződést a szerződő fél felmondja;
2. vagy az a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik.

Ilyen esetben a biztosított minden további nélkül a szerződő fél helyébe léphet azzal, hogy a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel .

Mikor mentesül a biztosító a kifizetés alól?

Bizonyos esetekben a biztosító mentesül a biztosítási összeg megfizetése alól. Így a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén (ennek tipikus esete, amikor a biztosított egészségi állapotára vonatkozóan valótlan adatokat szolgáltat) a biztosító a szerződés első öt évében megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését .

Mentesül a biztosító akkor is, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg (fogalmát ld. a következő pontban) ebben az esetben az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet . Ha pedig a biztosított az általa elkövetett súlyos bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben hal meg, illetőleg a szerződéskötéstől számított két éven belül öngyilkosságot követ el, úgy a szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító csak a díjtartalékot (ami lényegesen alacsonyabb, mint a visszavásárlási összeg) köteles visszatéríteni .

Maradékjogok

A legtöbb életbiztosítási szerződés tartalmaz úgynevezett maradékjogokat, amelyek bizonyos idő (többnyire két év) elteltével illetik meg a biztosítottat, ha a szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg. Ez - az előző pontban részletezetteken túlmenően - akkor fordulhat elő, ha a biztosított/szerződő fél a szerződést felmondja, vagy a díjfizetést beszünteti.

A felmondás jogát a feltételek eltérően szabályozzák. Van olyan biztosító, amely e jogot már az első évtől megadja a biztosítottnak, más kérdés, hogy az úgynevezett visszavásárlási összeget csak minimum két év díjfizetés után fizeti meg. Ez a bizonyos visszavásárlási összeg egy a szerződésben előre meghatározott módszer alapján kalkulált összeg .

Nagysága függ:

1. a biztosítás eredeti tartamától;
2. a díjfizetéssel fedezett tartam hosszától;
3. valamint a biztosítottnak a szerződés megkötésekor betöltött életkorától és nemétől.

A visszavásárlási összeg azonban a legoptimálisabb esetben is lényegesen alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, és nem ritka, hogy még a befizetett díjak összegét sem éri el.

Az életbiztosítások többsége nem használja a felmondás kifejezést, ehelyett a szerződés megszüntetéséről, és a visszavásárlási összeg kifizetéséről, vagy egyszerűen a biztosítás visszavásárlásáról beszélnek. A lényeg szempontjából azonban a használt terminológia teljesen közömbös, hiszen a jogkövetkezmény mindenképpen az, hogy a szerződés megszűnik, a biztosító pedig kifizeti a visszavásárlási összeget.

A díjfizetés elmaradásának következményei

A díjfizetés beszüntetése esetén a szabályozás lényegesen eltér a vagyonbiztosítás szabályaitól. Míg ugyanis a vagyonbiztosítás megszűnik a díjfizetés elmulasztásával, addig az életbiztosításnál a biztosítottnak ilyenkor választási lehetősége van. Vagy felveszi a visszavásárlási összeget és ezzel a szerződés megszűnik, vagy a szerződés a befizetett díjaknak megfelelően csökkentett biztosítás összeggel marad fenn .

A szerződés megszűnésének esete azonos a felmondás fentebb ismertetett szabályaival, így azzal részletesen nem foglalkozunk. Amennyiben a biztosított a szerződés fenntartását választja, úgy az megfelelően leszállított biztosítási összeggel folytatódik tovább azzal, hogy a biztosítottat további díjfizetési kötelezettség nem terheli. (Emiatt nevezi ezt az esetet a szaknyelv a biztosítás díjmentessé válásának.) Egyes feltételek ismernek automatikus díjmentesítést is, abban az esetben, ha az illetékes társadalombiztosítási szerv a biztosított részére I. vagy II. csoportú rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapított meg. Más biztosítók kikötik, hogy a biztosítás díjmentesítése esetén a haláleseti kockázatviselés a baleseti halál kivételével megszűnik.

A biztosítás reaktiválása, a díj követelése

A díjfizetés elmaradása esetén majdnem minden feltétel megengedi a biztosítás reaktiválását, vagyis, hogy a biztosított az esedékességtől számított bizonyos időn belül az elmaradt díjak és esetlegesen azok késedelmi kamatainak megfizetésével a biztosítást újból hatályba léptesse, és olyan helyzetet teremtsen, mintha a díjfizetést egyáltalán nem mulasztotta volna el. Ugyanakkor a biztosító csupán a szerződés első évében érvényesítheti bírósági úton a biztosítási díjat, ezt követően csak akkor élhet e jogával , ha a biztosított az adott évben a díjfizetést már megkezdte, vagy a felek díjhalasztásban állapodtak meg .