Forgatókönyvíró- és ötletpályázat

egyetemistáknak és középiskolásoknak

Az október 23-i nemzeti ünnep programjai

Nézd meg! DÍJÁTADÓ

Film - Szabadság - ’56

A Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Televízió 2008 októberében közös forgatókönyv-író és ötletpályázatot hirdetett. Célunk az volt, hogy az 52 év távlatából már megfakultnak, történelminek ható események és emberek a mai tizen– és huszonévesekre is frissen hassanak, s gondolkodásra, továbbgondolásra késztesse ezt a korosztályt.

A pályázatra ezért olyan 8 perces filmetűd-terveket vagy legfeljebb 3 oldalas ötleteket vártunk, melyek az 1956-os forradalomról, annak fiataljairól szólnak, s 1956-ban vagy a jelenben, egy helyszínen játszódnak.

A felhívásra összesen 220 érvényes pályázat érkezett határidőig, többségük, összesen 129, felsőoktatásban tanulóktól, 77 középiskolásoktól, 2 pedig általános iskolás diákoktól A hattagú szakértői zsűri - Bereményi Géza és Pálfi György elnökletével – ezekből választotta ki azt a hetet, amelyet a Magyar Televízió az idén megfilmesített.

A kisfilmeket 2009. október 23-án, 17.50 órától a Magyar Televízió 1-es csatornája tűzi műsorára.

Bár a téma 1956, mégis életteli, s sokszor modern képkockák peregnek előttünk: míg az Októberi Ifjak valójában négy mai gimnazista srác elmélkedése arról, hogy a nagyszüleik miért nem képesek elásni végre a csatabárdot, addig a Befürödve hasonló korú színjátszósai épp egymás torkának esnek a régmúlt dolgokon vitázva.

Az Októberi séta szürreális alaphelyzete érdekes párhuzamot von 1848 és 1956 között, míg a Lyuk tulajdonképpen a forradalmi törekvések metaforájaként értelmezhető. Egy ifjú forradalmár fegyvert fog egy tankból elé ugró orosz kiskatonára: szinte mindennapos jelenet 1956-ból. De vajon mi játszódott le bennük azon a napon? – erre ad választ a Corvin-köz. S mi járhatott a 13 éves, hazafelé siető Misley Emese fejében, mielőtt mellkason találta a halálos golyó 1956. október 26-án? Megannyi pillanatkép egykori és mostani gyerekekről, fiatalokról, azonban a szemléletmód, a történelemre való őszinte rácsodálkozás közös mindegyik történetben.