Közjegyzők

A közjegyzők jogállása és szervezete
A közjegyzők feladat- és hatásköre
Illetékesség

A közjegyzők jogállása és szervezete

A közjegyzőség intézményének célja, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek egyenértékű jogi szolgáltatást nyújtson, valamint a felek törvényes érdekeinek biztosítása mellett lefolytassa a hagyatéki ügyeket. A közjegyzői eljárás legfontosabb ismérvei: a közhitelességgel és a pártatlanság .

Jelenleg hazánkban 313 közjegyző működik (2004-ben 283, 2005-ben 304 volt a számuk). A nagyobb városokban két-három, a fővárosi kerületekben három-négy közjegyző tevékenykedik, de például Debrecenben nyolc, Szegeden hét, Szolnokon, Nyíregyházán és Budapest XI. kerületében hat-hat közjegyzőt kereshetünk fel.

A közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható . A közjegyzői eljárás törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyzői tevékenység felülvizsgálatát és fegyelmi eljárást kezdeményezhet . A közjegyzőt az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki határozatlan időre, tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg .

A közjegyzők feladat- és hatásköre

A közjegyzők:

1. a hozzájuk fordult feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtanak;
2. a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítanak ki, az általuk készített és a részükre átadott okiratokat őriznek meg (pl. előttük végrendelkezni lehet, illetve a megőrzik a náluk letétbe helyezett végrendeletet);
3. a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesznek át a jogosult részére történő átadás végett;
4. a feleket a hatáskörükbe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segítik jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében;
5. lefolytatják a hatáskörükbe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat;
6. az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végeznek .

A közjegyzők hatáskörébe tartozik, hogy jogügyleteket, jognyilatkozatokat és tényeket közhitelű okiratban rögzítsen. A közjegyzői okirat végrehajthatósága fontos eszköz a jogviták elkerülése vagy rendezése során. A hitelező is lényegesen rövidebb és egyszerűbb eljárást követően juthat hozzá a követeléséhez .

A közjegyzői okiratok: az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét; a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (ha törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton is elkészíthető). A közjegyző által törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat (elektronikus közokirat). .

A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége:

1. meggyőződni a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról;
2. tájékoztatni a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről;
3. világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait;
4. felolvasni a közjegyzői okiratot a fél előtt;
5. meggyőződni arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának .

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki készítette, a felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg .

A közjegyzőt a miniszter feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot (ha a felek azt kérik, az okirathoz a teljes magyar fordítást hozzá kell fűzni). A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie .

A közjegyző tanúsítványt állít ki:

1. arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
2. a fordítás helyességéről,
3. az aláírás és a kézjegy valódiságáról,
4. az okirat felmutatásának időpontjáról,
5. a nyilatkozat vagy értesítés közléséről,
6. a tanácskozásról és határozatról,
7. egyéb jogi jelentőségű tényekről,
8. váltó, csekk és más értékpapír óvásáról,
9. a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról .

A névaláírás vagy kézjegy valódiságának közjegyzői tanúsítására csak akkor kerülhet sor, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton lévő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el .

A közjegyző a felek által fizetendő munkadíjat és a költségtérítést az 14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben foglalt előírások alapján határozhatja meg, és a várható összegükről a tevékenység megkezdésekor a feleket tájékoztatnia kell. A jogszabály egyébként az okiratszerkesztés díját az ügyértékhez mérten állapítja meg, illetve tételesen meghatározza a lakáshiteleket biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalásáért felszámítandó díjakat.

Illetékesség

A közjegyző illetékességi területe a hatósági eljárásokban általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyző székhelyén működik, a Budapesten működő közjegyzők illetékessége a főváros egészére kiterjed. A miniszter rendelettel állapítja meg annak a közjegyzőnek az illetékességi területét, akinek a székhelyén nem működik bíróság. A közjegyző helyszíni eljárást az illetékességi területén folytathat .

Fontos tudni, hogy - a közjegyző által lefolytatott hatósági eljárás kivételével - bármelyik közjegyzőhöz elmehetünk, ha egy jogügylettel kapcsolatos segítséget kérünk (pl. okiratszerkesztés, aláírás hitelesítése, hiteles másolat kiadása), viszont a hagyatéki eljárást csak a jogszabályban kijelölt közjegyző folytathatja le.

Ha egy székhelyen (a fővárosban: működési körzetben) több közjegyző működik, a hagyatéki ügyekben a közjegyzők havonként váltakozva járnak el. A havi beosztás lényege, hogy az örökhagyó halálának napja - holtnak nyilvánítás esetén a halál idejeként megállapított nap - szerinti hónapban csak a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet melléklete alapján kijelölt közjegyző járhat el.

A hagyatéki eljárásokkal kapcsolatban az eljárásra jogosult közjegyző nevét és a havi beosztást - a fővárosban a körzeti beosztást is - az illetékes helyi önkormányzat és helyi bíróság hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.