Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.

 
">

Középfokú oktatásra vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.

 

Kulcsszavak: oktatás, felsőoktatás, diák, hallgató, jogviszony, közoktatás, felvételi, FELVI, emelt, szint, közép, felnőtt, szakképzés, szakma

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti tankötelessé válik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további 1 nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.

A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

 

A középfokú felvételi eljárásban az alábbi tanulók vesznek részt:

  • a középfokú iskolák 9. évfolyamaira (beleértve a nyelvi előkészítő évfolyamokat is) jelentkező 8. évfolyamos általános iskolai tanulók,
  • a 6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 6. évfolyamos tanulók (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is),
  • a 8 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre jelentkező 4. évfolyamos tanulók (beleértve a gimnáziumok nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkezőket is).
 

A szülő kötelessége, hogy

  • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
  • biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
  • tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek – ha nem cselekvőképtelen – 14. életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

 

Az általános iskola minden év október 31-éig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről.

A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 20-áig elhelyezi.

Az általános iskola minden év október 31-éig tájékoztatja a 7. évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania.  

A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni.

A fizetés mértéke a képzés fajtájától függ.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A magyar köznevelés rendszerében a középfokú iskolák típusai:

  • gimnázium
  • szakgimnázium
  • szakiskola
  • készségfejlesztő iskola

A fenti intézménytípusok közül a gimnáziumot, a szakgimnáziumot összefoglaló néven középiskolának nevezzük. Ezekben az intézményekben lehet érettségit szerezni. A szakgimnázium új intézmény típus és elnevezés, 2016. szeptember 1-jével lépett a korábbi szakközépiskola helyébe. Ugyanezen időponttól a speciális szakiskolák pedig szakiskolákká váltak.

A változások nem csak elnevezésbeliek, az egyes intézményekben folyó nevelő-oktató munka, szakképzés tartalmában is átalakul felmenő rendszerben. A készségfejlesztő iskola a korábbi készségfejlesztő speciális szakiskolát váltotta fel, szintén az előbb említett reform következtében.

A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. A gimnáziumban az 5., 7.és 9. évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve, hogy a gimnázium a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.

A gimnázium 4, 6 vagy 8 – nyelvi előkészítő évfolyam esetében 5, 7 vagy 9 – évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.

A szakgimnázium 5 évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést nevelési-oktatási intézmény, amiből négy évfolyamon közismereti oktatás és az ötödik évfolyamon kizárólag szakmai képzés folyik. A programkövetelmény alapján készített kerettanterv további egy évfolyamot határozhat meg. A szakgimnázium érettségi végzettség és szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, valamint szakirányú munkába állásra készít fel. Érettségi végzettséggel rendelkező tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre felkészítő évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a képesítő vizsgára történő felkészítést a 13.-14. évfolyamon szervezi meg. A szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.

A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú iskolai nevelése-oktatása céljából a szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi. A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik.

A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

A készségfejlesztő iskolának 4 évfolyama van, amelyből kettő közismereti képzést folytató évfolyam és kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam.

Elektronikus napló és ellenőrző

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

NISZ ZRT.