Kézbesítési kifogás előterjesztése

Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, kifogást terjeszthet elő.

Kulcsszavak: kifogás, kézbesítés, ügyfél, eljárás, hatóság, hatósági, közigazgatási, eljáró hatóság,

Címzett, akinek a hatóság iratot kézbesít vagy kézbesítettnek tekint.

Kifogás előterjesztése az iratot kiadmányozó szervnél.

Ügyfélre vonatkozó határidő:

A tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de legkésőbb a közléstől számított 45 napon belül lehet előterjeszteni.

A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik.

A kifogás előterjesztése illetékmentes.

A kifogást az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta.

A kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó szerv felettes szerve.

A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Mikor ad helyt a hatóság a kézbesítési kifogásnak?

Ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert

• a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
• az iratot más, az előbbi pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

Ha a kifogásnak a hatóság helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (ha szükséges, a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel).

Nem természetes személy milyen esetben terjeszthet elő kézbesítési kifogást?

Nem természetes személy címzett csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

Végrehajtás esetén:

A végrehajtást akkor is fel kell függeszteni, ha kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogást terjesztettek elő, és az abban előadott tények és körülmények a kifogás elfogadását valószínűsítik.

Mikor tekint a hatóság kézbesítettnek egy iratot?

A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés 2. megkísérlésének napját,

b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Mikor fordul elő hirdetményi közlés?

A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,

b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy

c) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.

Mikor tekinti a hatóság kézbesítettnek az elektronikusan küldött küldeményt?

A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
• ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a 2. értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő 5. munkanapon.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

NISZ ZRT.