VESZPRÉM - HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

A nyomtatványt azon adózóknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának illetékességi területén székhellyel, telephellyel rendelkeznek. 

Kulcsszavak: Helyi iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. §-a alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység. A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az iparűzési adó alanyának tekintendő a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:

 

Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban SZJA tv.) 3.§ 17. pont szerinti egyéni vállalkozó:

Ügyet indíthat az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – kizárólag az állami adóhatóságon (NAV) keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti. A bevallást - a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazó kata-alany kivételével - általános esetben az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig, jellemzően május 31-éig kell benyújtani. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján https://www.nav.gov.hu/ ÁNYK formátumban fellelhetők.

Az iparűzési adóbevallás feldolgozása, esetleges javítása az önkormányzati adóhatóságnál történik és az adófizetést is az önkormányzat számlájára kell változatlanul megtenni

Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

 

Az általános szabály szerint az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesítés nettó árbevétele, csökkentve

 

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása:

1. Abban az esetben, ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alá tartozik (KIVA), az adó alapját a KIVA alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja (Htv. 39/B. §). 

2. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózó magánszemély vállalkozó az iparűzési adó alapját a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka (Htv. 39/A. §).

3. A Htv. 39/A. § (1) b) pontja szerinti adózók, akiknek/amelyeknek az értékesítés nettó árbevétele nem haladta meg a 8 millió Ft-ot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással, időarányosan számolva) az iparűzési adó alapját  a nettó árbevétel 80 %-ban is megállapíthatják.

Az adó alapjának 1-3. pont szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni. A határidőn túl benyújtott bevallások esetében az 1-3. pont szerinti egyszerűsített adóalap meghatározás nem alkalmazható.

4. A kisadózó vállalkozás (KATA) hatálya alá tartozó adózók az iparűzési adóban, az adóévre előre választhatják a Htv. 39/B. § (3) bekezdés szerinti KATA adózási módot, melynek értelmében az iparűzési adó adóévi alapja önkormányzatonként 2 500 000 Ft. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fennvagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. Abban az esetben élhet az adózó a KATA szerinti egyszerűsített adóalap meghatározási móddal, ha erre vonatkozó szándékát  a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig bejelenti az önkormányzati adóhatóság számára. A KATA hatálya alá történő bejelentkezésre nyitva álló határidő jogvesztő.  A vállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a KATA adózás szerint kívánja megállapítani

 

Az adó alapjának megosztása:

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál.
Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal (százalékban) kell elvégezni.

A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell.

A Htv. mellékletének 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
A Htv. mellékletének 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.
Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot a Htv. mellékletének 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 220. § értelmében

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania a bevallást.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó éves bevallását a mérlegforduló napot követő 150. napig nyújtja be.

Soron kívüli adóbevallás benyújtására köteles adózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 52. §-ában meghatározottaknak megfelelően.

Az ügyintézési határidő: ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le. 

A NAV honlapján közzétett aktuális évi helyi iparűzési adóbevallás (20HIPA, 21HIPA, stb...)

A helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 2%-a.

A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a többször módosított 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete alapján:

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Kormány rendelet 1. §-a értelmében a 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

Fenti intézkedés (adómérték csökkentés) az uniós jog értélmében állami támogatásnak minősül.

A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes - a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó - adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

Az adóelőleg felezésének lehetőségével azonban csak abban az esetben élhet a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó, ha 2021. február 25-ig az erre vonatkozó nyilatkozatot elektronikus úton a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé megtette. 

 

Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.). Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig). 

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással, az ügyfélszolgálati irodán bankkártyával történő befizetéssel, illetve az e-Önkormányzat portál internetes felületen bankkártyás fizetéssel teljesítheti.

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, készpénz-átutalási megbízással, az ügyfélszolgálati irodán bankkártyával történő befizetéssel, e-Önkormányzat portál internetes felületen bankkártyás fizetéssel teljesítheti.

A iparűzési adó utalása esetén kérjük, a közlemény rovatba feltétlenül tüntessék fel az alábbi információk valamelyikét:

Iparűzési adó beszedési számla11748007-15430001-03540000

Ügyfélszolgálatunkon  saját adószámlára történő befizetés esetén személyi azonosító okmány felmutatása, hozzátartozó / más adózó adószámlájára történő bankkártyás befizetés esetén meghatalmazás szükséges!

Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóirodájánál benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel lehet élni. Az illeték mértéke a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, amelyet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata OTP Nyrt.-nél vezetett 11748007-15430001-03470000 számú Államigazgatási Eljárási Illeték számlára kell megfizetni.  A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén - nem készül. Az adózó - a törvényi előírásoknak megfelelően - folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

Az e-Önkormányzat portál az ügyfélkapuval/cégkapuval rendelkező természetes és jogi személyek számára lehetőséget biztosít az adófolyószámla lekérdezésére.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi adókról szóló 33/2014. (VI.30.) önkormányzati rendelete

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet

Veszprém Település