Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges
Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöztetést szenvedtek el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan félnek.
Üldözés vagy súlyos sérelem elől menekülő külföldiek.
A menekültügyi eljárás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így az üldözés vagy súlyos sérelem elől menekülőnek a Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkoznia kell a nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során is lehet jelezni.
A menekültügyi eljárást külföldi személyek fő szabály szerint személyesen kezdeményezhetik. A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.
Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.
Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.
A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült-, oltalmazotti vagy befogadott státuszra.
A menekültügyi eljárás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságánál kérelemre indul. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során, repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.
Amennyiben a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.
A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be, azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.
Amennyiben a menedékjogi kérelem a repülőtéren került előterjesztésre, a kérelmező a repülőtéri tranzitterületen kerül elhelyezésre. A repülőtéri eljárás időtartama legfeljebb 8 nap; ha ez idő alatt az eljárás nem zárult le, ezt követően be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére.
Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.
A kísérő nélküli kiskorú, illetve fogvatartott elismerést kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.
A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a kérelmező személyes meghallgatására, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkozni kell:
Továbbá át kell adni a hatóságnak:
A menekültügyi eljárásban a kérelmezőt az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről a menekültügyi hatóság részletesen tájékoztatja.
A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.
A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes. Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.
A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli. A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól – kérelmére, indokolt esetben – teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.
Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, továbbá szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ vesz részt.
A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.
A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy:
Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.
Az általános szabályoktól eltérő menedékjogi kérelem benyújtásának feltételei:
Az eljárás menete:
Az utazási okmánnyal rendelkező külföldire vonatkozó további szabályok:
Mikor nem ismerhető el valaki menekültként?
A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság:
Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.
Érkezhet-e menekült biztonságos származási országból?
Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.
Milyen jogok illetik meg a menekültként elismert személyt?
A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, azonban:
A menekült jogosult
Milyen kötelezettségek terhelik a menekültet?
Hogyan szűnik meg a menekült jogállás?
Vissza kell vonni annak a menekültként elismert személynek az elismerését,
Adatlap menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztéséhez:
Időpontot itt foglalhat az Országos Rendészeti Főigazgatóság Regionális Igazgatóságaihoz.
2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról
52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet a menekültügy szervezeti rendszeréről
NISZ ZRT.