Menekültügyi eljárás Magyarországon - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöztetést szenvedtek el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan félnek.

Kulcsszavak: menekült, oltalmazott, bevándorló, bevándorolt, bevándorlás, letelepedés, Magyarország, báh, bevándorlási és állampolgársági hivatal, menedékjog, menekültügyi eljárás

Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik és menekültstátusz iránti kérelmet terjesztett elő.

A menekültügyi eljárást külföldi személyek fő szabály szerint személyesen kezdeményezhetik. A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.

Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

Magyarországon harmadik országbeli állampolgár egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben a tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár meglévő jogcíme mellett más jogcímen kap tartózkodásra jogosító engedélyt – ideértve a menedékjogról szóló törvény szerinti jogcímeket is – a korábbi tartózkodási jogcímen kiadott tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság érvényteleníti.

A menekültügyi eljárás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságánál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során, repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

Amennyiben a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.

A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be, azonban  a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni.

Amennyiben a menedékjogi kérelem a repülőtéren került előterjesztésre, a kérelmező a repülőtéri tranzitterületen kerül elhelyezésre. A repülőtéri eljárás időtartama legfeljebb 8 nap; ha ez idő alatt az eljárás nem zárult le, ezt követően be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére.

Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.

A kérelem benyújtásakor valamint az eljárás során az ügyfélnek együttműködési kötelezettsége keretében minden olyan, a személyével kapcsolatos dokumentumot be kell nyújtania, melyek személyazonosságát, illetve menekülésének okát alátámasztják. A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.

 

Amennyiben a menedékkérőnek Magyarországon ez az első menekültügyi eljárásra, mind a hatósági, mind a bírósági eljárás költségmentes. A tolmácsolás költségeit a hatóság viseli.

Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság

A menekültügyi eljárásban az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ szakhatóságként vesz részt, annak eldöntése érdekében, hogy a kérelmező tartózkodása veszélyt jelent-e Magyarország nemzetbiztonságára. A szakhatóságok eljárása, valamint egyes eljárási cselekmények lefolytatása az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.

A menekült és oltalmazott státusz a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít, illetve kötelezettségekkel terhel.

Amennyiben a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat véglegessé válásától számított 6 hónapig egészségügyi ellátásra az elismerését kérőkre vonatkozó szabályok szerint jogosult.
A menekült, valamint az oltalmazott 21. életéve betöltéséig jogosult az oktatási, nevelési költségek jogszabály szerinti megtérítésére.

Az elismert menekülteket, oltalmazottakat a magyar állampolgárok jogai illetik meg szociális, munkavállalási, valamint oktatási tekintetben. Ennek megfelelően a nemzetközi védelemben részesített menekült, oltalmazott személyek ugyanolyan feltételek mellett, ugyanazon szociális jellegű juttatásokra és támogatásokra jogosultak, mint a magyar állampolgárok szociális rászorultságuk esetén, valamint Magyarországon történő munkavállalásukhoz nem szükséges munkavállalási engedély.

A különböző támogatásokra és ellátásokra való jogosultság vagyon- és jövedelemfüggő. A menekült és az oltalmazott az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az ügyfél vagy a vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:
egyedülálló személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 150%-át;családos személy esetében az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.

Adatlap menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztéséhez:

Időpontot itt foglalhat az Országos Rendészeti Főigazgatóság Regionális Igazgatóságaihoz.

Magyarország Alaptörvénye

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

52/2007. (XII. 11.) IRM rendeleta menekültügy szervezeti rendszeréről

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

NISZ ZRT.