Honosítás és visszahonosítás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A nem magyar állampolgár honosítással vagy visszahonosítással is szerezhet magyar állampolgárságot a kérelme alapján.

Kulcsszavak: honosítás, visszahonosítás, állampolgárság, állampolgársági bizonyítvány, eskü, fogadalom, honosítási okirat, magyar állampolgárság, egyszerűsített honosítás

A nem magyar állampolgár terjesztheti elő a kérelmet. Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább 3 évig folyamatosan Magyarországon lakott, és aki esetében a fenti feltételek mellett az alábbiaknak megfelel:

5 évi, folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

Kedvezményes honosítást kérelmezhet az a nem magyar állampolgár is, aki 

Ez az úgynevezett egyszerűsített honosítás.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki

Kérelmére visszahonosítható az a személy, aki

A köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával – a nyilatkozattétel napjától – megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy

Amennyiben a köztársasági elnök a nyilatkozatot elfogadja, akkor állampolgársági bizonyítvány kerül kiállításra.

Magyar állampolgárság megszerzésére vagy visszahonosításra irányuló kérelmet kell előterjeszteni a jogszabályban meghatározott adattartalommal (magyar nyelven, aláírva) és esküt vagy fogadalmat kell tenni.

Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.
 
A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meghallgatják.
 
Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához — ha elháríthatatlan akadálya nincs — mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy 1 éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, a kormányablak vezetője 5 napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatalának (a továbbiakban: kormányhivatal).
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, a kormányhivatal a hiány pótlására határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a kérelmezőt felhívhatja. Okirat hiánya esetén a beszerzéséhez szükséges időtartam figyelembevételével megállapított határidőt tűznek ki. Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje a kérelem beérkezésétől számított 15 nap.

A honosítási okiratot a kormányhivatal a kiállításától számított 15 napon belül megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, vagy egyesesetekben a kérelmező választása szerinti polgármesternek vagy diplomáciai futár útján a magyar konzuli tisztviselőnek.

A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő 30 napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

A kormányhivatal 60 napon belül adja ki az állampolgársági bizonyítványt.

A határidőkbe nem számít be

Honosítás típusától függően - az alábbi dokumentumokat kell benyújtani:

A felmenői láncnak levezethetőnek kell lennie, vagyis nem elegendő például a hivatkozott dédapa születési anyakönyvi kivonatát csatolni, hanem szükséges a köztes felmenők (pl. apa és nagyapa) igazolása is. Anyai ágon való hivatkozás esetén szükséges a leánykori és a házassági nevet igazolni, ezért szükséges a házassági anyakönyvi kivonat(ok) csatolása is. Amennyiben valamely hozzátartozó már állampolgárságot szerzett egyszerűsített honosítással, nem szükséges a felmenői igazolások ismételt csatolása, elegendő a honosított személy adatainak megadása (név, születési hely és idő – a kérelemnyomtatvány 2. oldalán), esetleg honosítási okirata másolatának csatolása – ebben az esetben a szükséges okiratok hivatalból átemelésre kerülnek a hivatkozott személy anyagából.

A kérelemnyomtatvány erre rendszeresített helyén meg kell jelölni, hogy a kérelmező hol kívánja letenni az állampolgársági esküt/fogadalmat – erre sor kerülhet bármely magyar településen vagy külképviseleten is. Budapesti eskü-/fogadalomhely esetén a kerületet is meg kell jelölni.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.

Illetékmentes az eljárás.

A honosítási kérelmet az alábbi szerveknél lehetséges személyesen benyújtani:

A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt (a kérelmezőnek honosítási okiratot ad ki). A kormányhivatal döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek. Jogorvoslatra a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény szerinti közigazgatási perre van lehetőség, a Fővárosi Törvényszéknél.

Alapelv, hogy a magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján nem lehet különbséget tenni és senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

Hogyan keletkezhet a magyar állampolgárság?

A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

Ki nem köteles alkotmányos alapismertek vizsgát tenni?

Nem köteles alkotmányos alapismertek vizsgát tenni

Ki előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni?

Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a magyar külképviselet vezetője előtt teszik le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

Mikor szerzi meg a magyar állampolgárságot a honosított személy?

A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton feltüntetik.

Mivel igazolható a magyar állampolgárság?

Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát a fent meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – az ellenkező bizonyításáig és az érvényességi idő lejártát követő 1 évig – az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

Adatszolgáltatás

A magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig kormányhivatal teljesíti

Az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos további információk és nyomtatványok az alábbi oldalon érhetők el.

A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatója itt tekinthető meg. 

Magyarország Alaptörvénye

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról

NISZ ZRT.