Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges
Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.
Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
Törvényes öröklés rendje:
Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről. Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző
az örökhagyó haláláról értesül.
Az értesülést követően a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.
A tárgyalás előkészítését követően kitűzheti a közjegyző a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi.
A tárgyalást úgy tűzik ki, hogy az idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze.
Ha az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, annak átadására felhívja azt megőrző hatóságot vagy személyt. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.
A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.
Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki.
A közjegyző részére a közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit kérelemre indult eljárás esetén az eljárást kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni. Több fél esetén a fizetési kötelezettséget közösen teljesítik.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére
ha az ügyérték megállapítható az alábbi munkadíjak felét kell fizetni:
Ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért 5500 forint, de legfeljebb három órára járó munkadíjat kell fizetni.
A fenti díjak felét kell felszámítani:
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, ilyen például az utazási, szállás-, postaköltség, stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.
A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői eljárás befejezésekor esedékes, de rendeletben meghatározott esetekben a közjegyző előlegre tarthat igényt.
A fizetési kötelezettség teljesítése
Az eljáró közjegyzőnél lehet
Az eljárás lefolytatására fő szabály szerint az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt.
Ha a fentiek alapján nem határozható meg az illetékes közjegyző, akkor az örökhagyó belföldi elhalálozási helye szerinti közjegyző lesz az illetékes.
Amennyiben a fentiek alapján sem állapítható meg az illetékesség, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének helye, de legvégső esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése szerinti közjegyző fog eljárni.
A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.
Mi kerül be a hagyatéki leltárba?
Leltározni kell a hagyatékban lévő
Milyen esetben függesztheti fel a közjegyző a hagyatéki eljárást?
A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha
Mikor kerül sor póthagyatéki eljárásra?
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárást folytathatnak le, melyre a hagyatéki eljárás szabályai szerint kerül sor.
Külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatos intézkedések
A külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták.
A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt.
A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére.
Több öröklésben érdekeltnek ugyanabban az okiratban foglalt közös kérelmére a közjegyző a kérelmet előterjesztő öröklésben érdekelteket együttesen is feljogosíthatja a hagyaték részét képző ingatlan, ingó vagyon, gazdasági társaságban részesedést igazolóadatok, iratok, okiratok beszerzésére.. Az adatok, dokumentumok beszerzését a közjegyző által megszabott határidőn belül kell teljesíteni.
Hagyatéki eljárás igazolás, öröklési bizonyítvány
A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.
Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg. Öröklési bizonyítványt akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és
Hagyaték: az a vagyon, amely az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszáll mint egész.
Hagyatéki leltár: Leltározni kell a hagyatékban lévő
Közjegyző: A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
Kiesik az öröklésből:
Érdemtelen az öröklésre:
Lemondás az öröklésről: aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről.
Kizárás az öröklésből: a végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó a törvényes örökösét (vagy aki azzá válhat) kizárhatja az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás lehet maga a végintézkedés vagy egy végintézkedés része. A kizárás történhet hallgatólagosan is, más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell.
Kitagadás: nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:
Megbocsátás: ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.
Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.
Az örökség visszautasítása: az örökséget az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után lehet visszautasítani, mégpedig bármilyen feltételhez vagy időponthoz kötés vagy más megszorítás nélkül.
Kötelesrész: kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról
1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról
NISZ ZRT.