Öröklés, hagyaték - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.

Kulcsszavak: illeték, öröklés, hagyaték, örökség, örökhagyó, haláleset, elhalálozás, halál, elhunyt, közjegyző, hagyatéki eljárás

Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Törvényes öröklés rendje:

• Az örökhagyó gyermeke: törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
• Az örökhagyó házastársa: az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
• Az örökhagyó szülei:  ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.  Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.
• Az örökhagyó nagyszülei: ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. 

Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről. Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.

Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző

• a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy
• a halottvizsgálati bizonyítvány hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy
• olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy
• az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján

az örökhagyó haláláról értesül.

Az értesülést követően a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt.

A tárgyalás előkészítését követően kitűzheti a közjegyző a hagyatéki tárgyalást. A tárgyalásra a hagyatéki eljárásban érdekelteket megidézi.

A tárgyalást úgy tűzik ki, hogy az idézés kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. 

Ha az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, annak átadására felhívja azt megőrző hatóságot vagy személyt. Ha a tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya, a külföldön lakó örökös részére ez esetben a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.

A tárgyaláson a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek észrevételt tehetnek.

Az örökhagyó végintézkedését a közjegyző a tárgyaláson hirdeti ki.

A közjegyző részére a közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit kérelemre indult eljárás esetén az eljárást kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni. Több fél esetén a fizetési kötelezettséget közösen teljesítik.

Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:

• a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
• a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.

Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.

A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére

ha az ügyérték megállapítható az alábbi munkadíjak felét kell fizetni:

• 20.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 5500 forint;
• 20.000 forint feletti, de 50.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 5500 forint és a 20.000 forint feletti rész 4%-a;
• 50.000 forint feletti, de 100.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 6700 forint és az 50 000 forint feletti rész 3%-a;
• 100.000 forintfeletti, de 500.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 8200 forint és a 100.000 forint feletti rész 2%-a;
• 500.000 forint feletti, de 5.000.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 16.200 forint és az 500.000 forint feletti rész 1%-a;
• 5.000.000 forint feletti, de 10.000.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 61.200 forint és az 5.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;
• 10.000.000 forint feletti, de 200.000.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 86.200 forint és a 10.000.000 forint feletti ügyérték 0,25%-a;
• 200 000.000 forint feletti, de 500.000.000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 561.200 forint és a 200.000.000 forint feletti rész 0,2%-a;
• 500.000.000 forint feletti ügyérték esetén 1.161.200 forint és az 500.000.000 forint feletti ügyérték 0,1%-a, de legfeljebb 1.000.000.000 forint ügyérték alapján járó munkadíjat kell felszámítani.

Ha az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért 5500 forint, de legfeljebb három órára járó munkadíjat kell fizetni.

A fenti díjak felét kell felszámítani:

• közjegyzői ténytanúsítvány készítése iránti,
• értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása iránti,
• európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány, igazolás, kivonat kiállítása iránti,
• európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás esetén.
•  

Költségtérítés

A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.

Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, ilyen például az utazási, szállás-, postaköltség, stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.

A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői eljárás befejezésekor esedékes, de rendeletben meghatározott esetekben a közjegyző előlegre tarthat igényt.

A fizetési kötelezettség teljesítése

Az eljáró közjegyzőnél  lehet

• készpénzzel történő fizetést vagy
• fizetési számlára történő készpénzbefizetést – a befizetés tényét igazoló eredeti szelvényt ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell –,vagy
• átutalást – az átutalás tényét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) honlapján közzétett módon kell igazolni – vagy
• bankkártyával kezdeményezett átutalást választani.

Az eljárás lefolytatására fő szabály szerint az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt.

Ha a fentiek alapján nem határozható meg az illetékes közjegyző, akkor az örökhagyó belföldi elhalálozási helye szerinti közjegyző lesz az illetékes.

Amennyiben a fentiek alapján sem állapítható meg az illetékesség, akkor a hagyatéki vagyon fekvésének helye, de legvégső esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése szerinti közjegyző fog eljárni.

A közjegyző végzése elleni fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

Mi kerül be a hagyatéki leltárba?

Leltározni kell a hagyatékban lévő

• belföldön fekvő ingatlant,
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
• lajstromozott vagyontárgyat, valamint
• az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.

Milyen esetben függesztheti fel a közjegyző a hagyatéki eljárást?

A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha

• az öröklésben érdekelt gondnokság alá helyezési eljárásának megindítása érdekében az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot értesítette, vagy
• a hagyaték vagy egy részének átadása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában  büntetőeljárás, közigazgatási hatósági eljárás, polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás van folyamatban.

Mikor kerül sor póthagyatéki eljárásra?

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárást folytathatnak le, melyre a hagyatéki eljárás szabályai szerint kerül sor.

Külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatos intézkedések

A külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták.

A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt.

A közjegyző az öröklésben érdekeltet a kérelmére feljogosíthatja a külföldön lévő hagyatéki vagyontárgyakra vonatkozó adatok, valamint az azokra vonatkozó iratok, okiratok beszerzésére.

Több öröklésben érdekeltnek ugyanabban az okiratban foglalt közös kérelmére a közjegyző a kérelmet előterjesztő öröklésben érdekelteket együttesen is feljogosíthatja a hagyaték részét képző ingatlan, ingó vagyon, gazdasági társaságban részesedést igazolóadatok, iratok, okiratok beszerzésére.. Az adatok, dokumentumok beszerzését a közjegyző által megszabott határidőn belül kell teljesíteni.

Hagyatéki eljárás igazolás, öröklési bizonyítvány

A közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatéki leltár, vagy az öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem beérkezését követően végzéssel igazolja azt, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás van folyamatban, továbbá azt, hogy ez az eljárás a közjegyző előtt melyik időpontban indult meg.

Annak a kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző a hagyatékban vagy annak egy részében érvényesülő öröklési rendet (az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és a hagyatékban való részesülése arányát) külön végzésbe foglalt öröklési bizonyítvánnyal állapítja meg. Öröklési bizonyítványt akkor állítanak ki, ha az öröklési ügyre a közjegyző joghatósággal rendelkezik, és

• az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt vagy
• hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor és a kérelmező igazolja
  • az örökhagyó utáni öröklési rendet, valamint
  • több örökösként érdekelt esetén – az előző alpontban foglaltakon túlmenően – azt is, hogy az öröklési rend tekintetében az örökösként érdekeltek között öröklési jogi vita nincs.

Hagyaték: az a vagyon, amely az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszáll mint egész.

Hagyatéki leltár: Leltározni kell a hagyatékban lévő

• belföldön fekvő ingatlant,
• belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
• lajstromozott vagyontárgyat, valamint
• az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.

Közjegyző: A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

Kiesik az öröklésből:

• aki nem éli túl az örökhagyót - a közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők
• aki az öröklésre érdemtelen;
• aki lemondott az öröklésről;
• akit kizártak az öröklésből;
• akit kitagadtak az öröklésből;
• akit az örökséget visszautasította.

Érdemtelen az öröklésre:

• aki az örökhagyó életére tört;
• aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte;
• aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Lemondás az öröklésről: aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben - egészben vagy részben - lemondhat az öröklésről.

Kizárás az öröklésből: a végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó a törvényes örökösét (vagy aki azzá válhat) kizárhatja az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás lehet maga a végintézkedés vagy egy végintézkedés része. A kizárás történhet hallgatólagosan is, más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell.

Kitagadás: nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
• az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának, bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt stb.);
• erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);
  • akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - a büntetését még nem töltötte ki;
• a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
• A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.
• A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
• Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Megbocsátás: ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, a kitagadás érvénytelen, és az örökös kötelesrészre tarthat igényt.

Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik.

Az örökség visszautasítása: az örökséget az öröklés megnyílta (az örökhagyó halála) után lehet visszautasítani, mégpedig bármilyen feltételhez vagy időponthoz kötés vagy más megszorítás nélkül.

Kötelesrész: kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről

2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról

22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról

NISZ ZRT.