Bírósági eljárás illetéke - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

Az egyes bírósági eljárások során törvényben meghatározott összegű illeték megfizetése szükséges az eljárások megindításához, különböző kérelmek benyújtásához.

Kulcsszavak: illeték, költség, díj, perköltség, polgári per, fellebbezés, jogorvoslat, csőd, keresetlevél, illetékbélyeg, EFER

Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Az utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez.

A leggyakoribb költség az eljárás megindításakor a keresetlevélen lerovandó eljárási illeték, amelynek mértékéről az 1990. évi XCIII. törvény – a továbbiakban: az Illetéktörvény – rendelkezik.

Polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Abban az esetben, ha eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

 

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

  1. peres eljárásban 6%, de legalább 15 ezer forint, legfeljebb 1 500 ezer Forint;
  2. bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 750 ezer forint;
  3. egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3 ezer forint, legfeljebb 15 ezer forint;
  4. a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 350 ezer forint,
  5.  a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 15 ezer forint;
  6. a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 18 ezer forint;
  7.  egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 250 ezer forint.

Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a bírósághoz benyújtja –, az a) pont szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.

A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.

 

Tételes illetékek a polgári eljárásban

 

Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetéke

 

Fellebbezés illetéke

 

A perújítás illetéke

A perújítási eljárásban az Illetéktörvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre.

 

A felülvizsgálati eljárás illetéke

 

A cégbejegyzésre irányuló eljárások illetékei

 

Illetékmentes a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás.

 

Cégbírósági felügyeleti illeték

 

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

 

A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásainak illetéke

 

Hogyan lehet az illetéket megfizetni?

A bírósági eljárási illetéket

A bírósági eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

 

Az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket elektronikus úton, a kérelem benyújtását megelőzően köteles megfizetni. A befizetés kétféleképpen történhet.

 

A büntetőeljárás illetéke

A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése iránt az igazságügyért felelős miniszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 20 ezer forint.

Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben az ügyészség a vád képviseletét átvette.

Az eljárás megindításakor vagy a bíróság határozata alapján.

A befizetést igazolni kell.  A bírósági eljárási illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – EFER-en keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

A fent említett eljárások függvényében.

Az eljárásban illetékes bíróság.

Ki nem kötelezhető bírósági illeték megfizetésére?

Nem köteles az illeték előzetes megfizetésére az ügygondnok, a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok és eseti gyám, valamint az a fél, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult személy vagy szervezet pert indított.

 

Általános illetékmentességi szabályok: illetékmentes

 

Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:

Bírósági Fizetési Portál -  a Bírósági Fizetési Portál lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárások során keletkezett fizetési kötelezettségek kifizetésre kerüljenek. A portál csak regisztrációt követően használható, az egyes fizetési tételeket a regisztrációt követően létrejövő felhasználói profilon keresztül lehet kezelni. A regisztrációt magánszemélyként és cégként is meg lehet tenni.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

NISZ ZRT.