Fellebbezés közigazgatási hatósági ügyben

Olyan kérelemre induló jogorvoslati eljárás, aminek során ügyfél, vagy akire vonatkozóan a közigazgatási döntés rendelkezést tartalmaz az első fokú döntés ellen fellebbezhet.

Kulcsszavak: fellebbezés, sérelmes, döntés, határozat, jogorvoslat, közigazgatás, hatóság, hatósági döntés, eljárás, másodfok

Az ügyfél, akire vonatkozóan a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.

Ha a törvény a fellebbezést nem engedi meg, a sérelmes véglegessé vált hatósági döntés ellen közigazgatási per indítható.

Az ügyfél akkor fellebbezhet, ha a határozatot

• helyi önkormányzat szerve - a képviselő testület kivételével - vagy
• rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.

Azonban fenti esetekben sincs helye fellebbezésnek,

• ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta;
• ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést;
• a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés esetén;
• ha nincs kijelölt másodfokú hatóság;
• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben;
• ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el;
• továbbá ha törvény a fellebbezést kizárja.

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

Az ügyfélnek a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége annál a hatóságnál előterjeszteni a fellebbezést, amely a döntést hozta.

Az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, ismertetnie kell, hogy milyen olyan új tényre hivatkozik, amelyről az első fokú eljárásban nem volt tudomása vagy önhibáján kívüli okból nem hivatkozott.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

Indokolást kell írnia az ügyfélnek, amelyben a korábban még nem ismert, új tényekre hivatkozik, mert azokról nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint.

Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 ezer forint.

Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3 ezer forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

Ha az elsőfokú hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Milyen döntések ellen van helye önálló jogorvoslatnak?

Önálló jogorvoslatnak van helye

• az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
• az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
• a kérelmet visszautasító,
• az eljárást megszüntető,
• az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
• az eljárási bírságot kiszabó,
• a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
• a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
• az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
• az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
• az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen.

Milyen esetekben nincs helye fellebbezésnek?

Nincs helye fellebbezésnek,

• ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
• ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
• a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés esetén,
• ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
• ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.

Mit tehet a hatóság fellebbezési eljárás során?

A hatóság a fellebbezési eljárás során

• az elsőfokú döntést helyben hagyja
• a döntést visszavonja
• a döntést módosítja
• felterjeszti a másodfokú hatósághoz.

Lemondhat-e az ügyfél fellebbezési jogáról?

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat.

Mikor szűnik meg a fellebbezési eljárás?

A fellebbezési eljárás megszűnik, ha

• valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, vagy ha
• a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.

Elektronikus ügyintézésre több folyamat is lehetséges. Amennyiben ÁNYK típusú nyomtatványt hozott létre rá az adott hatóság azon keresztül, önkormányzat által hozott döntés esetén az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ha ezeken a módokon nem került létrehozásra formanyomtatvány, úgy az e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet benyújtani.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az adott ügytípusra vonatkozó ágazati jogszabályok.

NISZ ZRT.