Olyan kérelemre induló jogorvoslati eljárás, aminek során ügyfél, vagy akire vonatkozóan a közigazgatási döntés rendelkezést tartalmaz az első fokú döntés ellen fellebbezhet.
Az ügyfél, akire vonatkozóan a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
Ha a törvény a fellebbezést nem engedi meg, a sérelmes véglegessé vált hatósági döntés ellen közigazgatási per indítható.
Az ügyfél akkor fellebbezhet, ha a határozatot
Azonban fenti esetekben sincs helye fellebbezésnek,
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
Az ügyfélnek a döntés közlésétől számított 15 napon belül van lehetősége annál a hatóságnál előterjeszteni a fellebbezést, amely a döntést hozta.
Az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, ismertetnie kell, hogy milyen olyan új tényre hivatkozik, amelyről az első fokú eljárásban nem volt tudomása vagy önhibáján kívüli okból nem hivatkozott.
A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.
Indokolást kell írnia az ügyfélnek, amelyben a korábban még nem ismert, új tényekre hivatkozik, mert azokról nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
Az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint.
Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 ezer forint.
Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3 ezer forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.
Ha az elsőfokú hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
Milyen döntések ellen van helye önálló jogorvoslatnak?
Önálló jogorvoslatnak van helye
Milyen esetekben nincs helye fellebbezésnek?
Nincs helye fellebbezésnek,
Mit tehet a hatóság fellebbezési eljárás során?
A hatóság a fellebbezési eljárás során
Lemondhat-e az ügyfél fellebbezési jogáról?
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat.
Mikor szűnik meg a fellebbezési eljárás?
A fellebbezési eljárás megszűnik, ha
Elektronikus ügyintézésre több folyamat is lehetséges. Amennyiben ÁNYK típusú nyomtatványt hozott létre rá az adott hatóság azon keresztül, önkormányzat által hozott döntés esetén az E-Önkormányzati Portálon keresztül. Ha ezeken a módokon nem került létrehozásra formanyomtatvány, úgy az e-Papír szolgáltatáson keresztül lehet benyújtani.
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Az adott ügytípusra vonatkozó ágazati jogszabályok.
NISZ ZRT.