Munkavégzés, munkaviszony - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A munkavégzés alapvető feltételeit, körülményeit illetve a munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben rögzíteni kell.

Kulcsszavak: munkaszerződés, munka, állás, munkavállaló, munkáltató, foglalkoztató, szerződés, fizetés, bér, munkaviszony, foglalkozás,

Munkavállaló és munkáltató

Munkaviszony kezdete

A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni, ez a szerződés megkötésétől eltérő távolabbi dátum is lehet.

A szerződés megkötése és a munkaviszony kezdő dátuma között időszakában a felek nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná.

Abban az időszakban, amíg a munkaviszony még nem jött létre, de a szerződéskötés már megtörtént, a felek bármelyike elállhat a munkaszerződéstől, de csak abban az esetben, ha a felek valamelyikének körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Amennyiben nem határoznak meg a felek konkrét dátumot a munkaviszony kezdetének vonatkozásában, úgy a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap.

A felek a munkaszerződés megkötése során, szabadon megállapodhatnak annak a kérdésében, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre szóljon, amennyiben e kérdésben nem rendelkeznek főszabály szerint a létrejött munkaviszonyt a határozatlan idejűnek kell tekinteni.

 

A határozott idejű munkaviszony

A határozott idejű munkaviszony kezdő és végnapját, úgy kell meghatározni, hogy:

A határozott idejű munkaviszony tartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.

Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető.

 Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az 5 évet meghaladhatja.

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

A munkáltatónak a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig írásbeli tájékoztatást kell adnia.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka törvénykönyvéből (a továbbiakban Mt.) származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

A munkaügyi bírósági ügyekben 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.

Mikor mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól és rendelkezésre állás alól?

 

Munkaidő

A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama, függetlenül attól, hogy a munkavállaló tényleges munkavégzéssel töltötte-e azt.

 

Napi munkaidő

A teljes napi munkaidő napi 8 óra (általános teljes napi munkaidő).

A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló

Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.

A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).

 

Munkanap

A naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

 

Hét

A naptári hét vagy megszakítás nélküli 168 óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

 

Munkaidő- beosztás

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó

 

Mit jelent a kötetlen munkarend?

A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti.

 

A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse.

 

Mit tekintünk általános munkarendnek?

Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti 5 napra, hétfőtől péntekig osztja be.

A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

 

Mikor módosítható a munkaidő-beosztás?

A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb nem lehet.

 

Mit jelent a munkaidő keret?

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

 

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét.

A munkaidőkeret tartama legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét

 

A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.

 

Rendkívüli munkavégzés

A munkavállalót a meghatározott munkaidején túl fő szabály szerint munkavégzés nem terheli, de meghatározott körülmények bekövetkezése esetén előfordulhat, hogy az általános munkaidőn túl szükséges munkát végezni, ilyen esetben rendkívüli munkaidőnek tekintjük

 

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.

Annak érdekében baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása esetén nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése.

Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

 

Mikor kötelezhető a munkavállaló rendelkezésre állásra napi munkaidején kívül?

4 órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás

A munkavállaló a rendelkezésre állás tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.

A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (készenlét).

Az ügyelet tartama nem haladhatja meg a 24 órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni.

A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el.

 

Mely esetekben nem rendelhető el rendkívüli munkavégzés?

 

Munkaközi szünet

A napi munkavégzés során a munkavállalót pihenőidő illeti meg. A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkaideje a 6 órát meghaladja, 20 perc, ha a 9 órát meghaladja, további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A 9 órát meghaladó munkavégzés esetén tehát 45 perc munkaközi szünet jár.

Ettől eltérően a fiatal munkavállaló számára 4 és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 30 perc, 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünetet kell kiadni. 

A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat, de annak további feltételeit, szabályait szabadon állapíthatja meg.

A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló ez idő alatt a munkavégzését megszakíthassa, munkahelyét elhagyhassa.

A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. 

A munkaközi szünet tartama nem része a munkaidőnek, kollektív szerződésben azonban elő lehet írni a munkaidőként történő biztosítását, továbbá ezt a munkáltató akár egyoldalú elhatározással is biztosíthatja.

 

Napi pihenőidő

A napi pihenőidő a munkavállaló 2 munkanap közti regenerálódását, pihenését szolgálja. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.

Ettől eltérően legalább 8 óra napi pihenőidőt kell biztosítani

 

A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább t10 óra, az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos, és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább 7 óra.

A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. 

A fiatal munkavállaló számára legalább 12 óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. 

A napi pihenőidő tartama alatt munkavégzésre, rendkívüli munkavégzésre nem kerülhet sor. A munkahelyre utazás és az onnan hazautazás időtartama a pihenőidőt nem szakítja meg, abba beszámít.

 

Heti pihenőnap

Hetenként 2 pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén 6 egybefüggő munkanapot követően legalább 1 heti pihenőnapot be kell osztani.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos,

c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább 1 heti pihenőnapot be kell osztani.

Havonta legalább 1 heti vasárnapra kell beosztani.

 

Munkavégzés elrendelése vasárnap, illetve munkaszüneti napon

Vasárnapra rendes munkaidő

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnap is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére e naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

 

Melyek a munkaszüneti napok?

Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

 

Munkaszüneti napra rendes munkaidő

 

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

 

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett,

 

Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg. 50%bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

 

Mi nem számít munkaidőnek?

A készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NISZ ZRT.