A fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződések szabályai, különösen a nem határidőben történő fizetés következményeire

A magyar jogszabályi környezet a fogyasztók számára széles körű jogi védelmet biztosít a vállalkozásokkal kötött szerződések esetén.

Kulcsszavak: fogyasztó, vállalkozás, teljesítés, szerződésszegés, késedelem, késedelmi kamat, behajtási költségátalány

Fogyasztó az a természetes személy, aki a szerződést magáncélból köti, míg a vállalkozás a szerződéskötéskor üzleti célból jár el.

 

Ha a szerződés tartalma nem egyértelmű, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A szerződéskötéskor a fogyasztó joga nem sérülhet, és a fogyasztó az őt megillető jogokról nem mondhat le.

 

Nincs lehetőség olyan szerződési kikötés alkalmazására sem, amelyben a fogyasztó például tulajdonjog átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget annak érdekében, hogy biztosítékot nyújtson arra, hogy a tartozását teljesíteni fogja.

 

Ha a fogyasztó által kötött szerződésben, vagy a vállalkozások közötti szerződésben tisztességtelen általános szerződési feltétel kerül alkalmazásra, az ilyen feltételben foglaltakat nem kell alkalmazni, azt érvénytelennek kell tekinteni. Erre a körülményre a fogyasztó határidő nélkül hivatkozhat, a vállalkozás azonban csak a szerződés megkötésétől számított egy évig.

 

Fogyasztó által kötött szerződés esetén a fogyasztó a tartozását határidő előtt is teljesítheti. Ha a vállalkozás hibás terméket értékesít, a fogyasztóra kedvező határidők vonatkoznak a hiba felismerésére és közlésére vonatkozóan, valamint a kellékszavatossági igény (pl.: a kereskedőtől kijavítás, kicserélés kérése), illetve a termékszavatossági igény (pl.: a gyártótól kijavítás, kicserélés kérése) érvényesítésével összefüggésben.

 

Ezen kívül a felek a jogszabályi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára nem térhetnek el.

 

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés esetén – például webshopban történő vásárlás során – a vállalkozást a szerződés megkötését megelőzően speciális tájékoztatási kötelezettség terheli (pl.: a vállalkozás, a termék, a jogorvoslatok bemutatása). Ilyen szerződések esetén a fogyasztó tizennégy napon belül meggondolhatja magát a vásárlással kapcsolatban. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a digitális tartalmat – például videójátékot – nem tárgyi adathordozón nyújtják.

 

Speciális értékesítési forma a házaló kereskedelem, amikor a kereskedő otthonában keresi fel a fogyasztót, amire 9 és 19 óra között van lehetőség. Bizonyos termékek – például élelmiszerek, gyógyszerek – házaló kereskedelme azonban tilos.

 

A magyar jog alapján nem minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és közterületen (pl. tereken tartott karácsonyi vásár során) végzett árusítás. Vásár, piac hatósági engedély birtokában működtethető, az itt árusítókról nyilvántartást kell vezetni. Közterületi értékesítést a kereskedő a szükséges hatósági engedélyek birtokában, továbbá a nevének és székhelyének feltüntetésével folytathat.

Ha a fél a szerződést nem vagy nem megfelelően teljesíti, azzal szerződésszegést követ el, és szerződésszegő magatartása miatt köteles viselni annak következményeit.

 

Szerződésszegés esetén a jogosult a saját szolgáltatását (például az értékesíteni kívánt terméket) a kötelezett teljesítéséig (azaz a vételár megfizetéséig) visszatarthatja, vagy megszüntetheti a szerződést.

 

Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak már nem áll érdekében a szerződés teljesítése, mert a megrendeléshez képest már elmúlt az az alkalom, amelyre a terméket meg kívánta vásárolni, szintén megszüntetheti a szerződést.

 

A szerződés megszüntetése azt jelenti, hogy egyik félnek sem kell teljesítenie a szerződést.

 

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a fogyasztó nemcsak 14 napig, hanem további 12 hónapig is meggondolhatja magát a vásárlással kapcsolatban.

 

Bármely szerződés esetén a szerződésszegéssel okozott károkért a károkozónak kártérítést kell fizetnie.

 

Ha a kötelezett határidőben nem teljesít – például nem küldi a megrendelt terméket –, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a teljesítési határidő be nem tartása miatt már nem áll érdekében a szerződés teljesítése, megszüntetheti a szerződést.

 

Pénztartozás határidőn túli megfizetése, azaz késedelembe esés esetén – ha a pénztartozás kamatmentes volt – a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak felel meg, ami jelenleg 0.9 %. Ha tehát az adósnak a tartozását 2020. március 31-éig kellene megfizetnie, a tartozás összegét a 2020. január 1-jén érvényes jegybanki alapkamattal, mint késedelmi kamattal megnövelt összegben kell megfizetnie.

 

Ha a szerződés alapján a jogosultnak kamat jár, úgy a szerződésben meghatározott kamat mellett a késedelmi kamat mértéke az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak csak az egyharmada.

 

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a fentiektől magasabb, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke (azaz jelenleg 1.7 %).

 

A vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletek esetén negyven eurónak megfelelő behajtási költségátalány illeti meg a jogosultat, ami arra szolgál, hogy fedezze a követelés behajtásával kapcsolatos költségeket.

A pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felek ettől eltérően határozzák meg a teljesítés határidejét.

 

A behajtási költségátalányt az arra jogosult egy éven belül követelheti.

A szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén, ha a fél bírósághoz fordul, a keresetlevélben a következőket kell feltüntetni:

 

Bevezető részben:

 

Érdemi részben:

 

Záró részben:

 

A keresetlevélhez a következőket kell csatolni:

 

A járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevelét az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A nyomtatvány célja, hogy segítse az igényérvényesítést, mivel a nyomtatvány egyfajta sorvezetőül szolgál a felperesnek, hogy minden szükséges tartalmi elem megjelenjen a keresetlevelében.

https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/keresetlevel-nyomtatvany-szerkesztheto-word-docx

https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/keresetlevel-nyomtatvany-szerkesztheto-doc

A járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevélben a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül nem kell feltüntetnie a jogalapot, a jogi érvelést és jogszabályhelyet.

 

A járásbíróság hatáskörébe tartozó perben, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes igényérvényesítését az is segíti, hogy a keresetet a lakóhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

A peres eljárás megindításakor illetéket kell fizetni, melynek mértéke a pertárgyérték 6%-a, de legalább 15 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft.

Eljáró szerv

Bíróság. Elsőfokú bíróságként – főszabály szerint a pertárgy értékétől függően – a járásbíróság vagy a törvényszék jár el.

Másodfokú bíróság/Fellebbezés.

Abban az ügyben, amelyben elsőfokon járásbíróság járt el, a másodfokú bíróság a törvényszék. Abban az ügyben, amelyben elsőfokon törvényszék járt el, a másodfokú bíróság az ítélőtábla.

A vállalkozások számára az alábbi szolgáltatások elérhetőek a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségeik elsajátítása érdekében:

http://www.fome.hu/tanacsadas

http://www.fome.hu/tartalom/15/oktatas

http://mintawebaruhaz.fogyasztovedelem.kormany.hu/hu/

 

Készítés dátuma: 2020. 05. 27.

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

CIKFO