Budapest 04. ker Bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése másik lakás bérbe adásával

A bérbeadó és a bérlő írásbeli megállapodással a bérleti szerződést

Minden esetben követelmény, hogy a bérlő érvényes és hatályos (fel nem mondott és le nem járt) bérleti szerződéssel rendelkezzen.

(A bérleti jogviszony pénzbeli térítéssel történő megszüntetésére vonatkozó igény külön nyomtatványon nyújtható be.)

Kulcsszavak: cserelakás, minőségi csere, másik lakás, önkormányzati lakás

Bérlő, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője.

Kérelem benyújtása, a szükséges mellékletek csatolása.

A lakásbérleti szerződés másik lakás bérbe adásával történő megszüntetése esetén azonos komfortfokozatú és azonos szobaszámú lakást kell bérbe adni, a lakás lakbérét a korábbival azonos kategória szerint kell megállapítani, továbbá a cserelakásra létrejövő bérleti jogviszony időtartama azonos a korábban bérbe adott lakáséval.

A döntés meghozatalára testületi szerv (Népjóléti és Lakásügyi Bizottság) jogosult, ezért a kérelmet legkésőbb a testületnek a kérelem benyújtását követő második rendes ülésére elő kell terjeszteni.

Bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése másik lakás bérbe adásával

Lakbér és közüzemi szolgáltatók igazolásai arra vonatkozóan, hogy tartanak-e nyilván hátralékot a bérleményre.

A kérelmező és vele együtt élő személyek 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolásai.

Lakásbérleti szerződés másolata.

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület Népjóléti és Lakásügyi Bizottsága

Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság

Nem állami támogatással épült lakásokra vonatkozó szabályok

A lakásbérleti szerződés másik lakás bérbe adásával történő megszüntetése esetén azonos komfortfokozatú és azonos szobaszámú lakást kell bérbe adni, a lakás lakbérét a korábbival azonos kategória szerint kell megállapítani, továbbá a cserelakásra létrejövő bérleti jogviszony időtartama azonos a korábban bérbe adott lakáséval.

Nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű, illetve magasabb komfortfokozatú lakás akkor adható bérbe, ha a bérlőnek nincs a lakással kapcsolatos tartozása.

A bérlő másik lakás bérbeadása mellett akkor kaphat pénzbeli térítést, ha a cserelakás az előzőhöz képest kevesebb szobaszámú, legalább 20 %-kal kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, illetve ha egyéb lényeges adottságai számottevően kedvezőtlenebbek. Ebben az esetben a pénzbeli térítés alapját a két lakás beköltözhető forgalmi értékének különbözete alapján kell megállapítani. Az értékkülönbözet megállapítására a bérbeadó ingatlanforgalmi szakértőt kér fel.

A másik lakás bérbe adásáról a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság dönt. Másik lakás bérbeadásán túl pénzbeli térítés kifizetéséről csak a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság döntése esetén kerülhet sor.

Állami támogatással épült lakásokra vonatkozó szabályok

Állami támogatással épült lakás (Budapest IV. kerület, Megyeri út 201. 203. 205. szám alatti lakások) bérleti jogviszonyának – másik lakás bérbe adásával történő – megszűnésekor

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

Önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján csak akkor lehet bérbe adni, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át (jelenleg ez 71.250,- Ft). A jövedelem számításánál csak a kérelmezőt és a vele együttköltöző személyeket lehet figyelembe venni.

További feltétel, hogy a kérelmező és a vele együttköltöző személyek együttesen nem rendelkeznek a nyugdíjminimum 75-szörösét meghaladó értékű vagyonnal (jelenleg ez 2.137.500,- Ft).  Ettől a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság eltérhet különösen abban az esetben, ha a vagyontárgy a tulajdonos foglalkozása gyakorlásához szükséges vagy a tulajdonlás más méltányolható körülményei miatt indokolt.

A szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbiakban meghatározott nagyságú lakás adható bérbe:

   a)        1 személy esetében 1 lakószoba, de legfeljebb 40 m2,

   b)        2 személy esetében  1 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 45 m2,

   c)         3 és 4 személy esetében 2 lakószoba, de legfeljebb 60 m2,

   d)        5 és 6 személy esetében 2 + 1/2 lakószoba, de legfeljebb 75 m2,

   e)        7 vagy több személy esetében 3 lakószoba, de legfeljebb 90 m2.

A Népjóléti és Lakásügyi Bizottság – a bérlő vagy a vele együttköltöző személy egészségi állapotára, fogyatékosságára vagy más méltányolható körülményeire, illetve az adott lakás sajátos adottságaira figyelemmel – legfeljebb 1 lakószobával és 15 m2-rel megemelheti.

Nem a szociális helyzet alapján történő bérbe adás feltételei:

Önkormányzati lakás nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadására akkor kerülhet sor, ha a bérlő a lakás fenntartásához szükséges megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Megfelelő jövedelemnek minősül, ha a lakás bérleti díj nem haladja meg a bérlő háztartása összjövedelmének 15 %-át.

A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a leendő bérlő a bérbeadó részére megfizessen háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot. A későbbiekben a bérleti szerződés meghosszabbítása esetén – amennyiben a bérleti díj időközben emelésre került – a bérlő köteles az óvadék összegét ennek megfelelően kiegészíteni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni. A bérbeadó az óvadék összegéből levonhatja a bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló követeléseit, az ezt meghaladó összeget a bérlő részére az elszámolást követő 30 napon belül vissza kell fizetni. Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot.

A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

Az eljárás során a jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni.

A kérelem elbírálásakor a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2011. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről

Budapest 04. ker. Település