Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges
Nyelvvizsga természetes vagy mesterséges, élő vagy klasszikus nyelvből tehető.
Államilag elismert nyelvvizsgának minősül a vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által, akkreditált vizsgarendszer szerint lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont jogosult.
Nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltő személy jelentkezhet.
Magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált idegen nyelvből és magyar nyelvből jelentkezhet vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgaközpontnál nyelvvizsgára.
Jelentkezni meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára lehet. A jelentkező a vizsgaközpont bármely vizsgahelyén vizsgázhat. A beszédkészség-vizsga – a számítógépen lebonyolított beszédkészség-vizsgák kivételével – az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik, amely legalább két tagból áll.
A vizsgaközpont köteles az eredményt a vizsga időpontját követő harminc napon belül közölni a vizsgázóval – kérelmének megfelelően elektronikus vagy postai úton –, a sikeres vizsgát igazoló bizonyítványt pedig legkésőbb hatvan napon belül köteles a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.
A vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésével kapcsolatban, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára hivatkozva.
A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hozza meg a részletes szakmai indokolást tartalmazó döntését. A döntés közlésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül az Oktatási Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtott fellebbezéssel élhet, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára hivatkozva. A fellebbezést a Hivatal bírálja el.
A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, melyet a vizsgaközpont állapít meg. Nyelvvizsga-támogatás vehető igénybe az első komplex nyelvvizsga megszerzése esetén.
Oktatási Hivatal
Milyen készségeket mér a nyelvvizsga?
a) olvasáskészség,
b) beszédértés,
c) íráskészség,
d) beszédkészség,
e) közvetítői készség.
A nyelvvizsga egynyelvű, ha az a)–d) pontban foglalt készségeket méri, és kétnyelvű, ha az a)–e) pontban foglalt készségeket méri.
Milyen nyelvvizsga-fajták vannak?
Általános nyelvi és szaknyelvi.
Milyen nyelvvizsga-típusok vannak?
Milyen nyelvvizsga-szintek vannak az Európa Tanács Közös Európai Referenciakerete alapján?
a) A2 (belépőfok),
b) B1 (alapfok),
c) B2 (középfok),
d) C1 (felsőfok).
503/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról
137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
OH