Illetékekre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A hivatalos ügyek intézése során bizonyos eljárásokért illetéket szükséges megfizetni. Az alábbi leírásban az közigazgatási és polgári peres eljárások általános illetékeinek rendszerezését ismerhetjük meg.

Kulcsszavak: illeték, illetékfizetés, költség, illetékfeljegyzés, tárgyi illetékmentesség, illetékmentesség

Az ügyintézés során a jogszabály által illeték megfizetésére kötelezett személy vagy szervezet.

Közigazgatási hatósági eljárási illetékek

Mikor kell megfizetni az eljárás illetékét?

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében az illeték törvény melléklete eltérően rendelkezhet.

Kinek/kiknek szükséges megfizetni az illetéket?

Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.

Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni

Mennyi az általános tételű eljárású illeték közigazgatási ügyekben?

Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Polgári eljárási illetékek

A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja — ha törvény másként nem rendelkezik — az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Mennyi az illetéke mértéke, ha nem megállapítható pertárgy értéke?

Ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

• a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
• a törvényszék előtt:
  • első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
  • fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
• az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;
•  a Kúria előtt:
• fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
• felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.

Mekkora elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke?

• peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;
• bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint;
• egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
• a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint;
• a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
• a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint;
• egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemperes eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint,
• legfeljebb 250 000 forint.

Illetékfeljegyzési jog                                  

Akit illetékfeljegyzési jog illet, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jognak lehet a fél személyes körülményeiben rejlő oka, és vannak esetek, amikor a törvény határozza meg az illetékfeljegyzési jog fennálltát.

A személyes illetékfeljegyzési jog:

Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Ez különösen akkor történhet, ha a lerovandó illeték a fél, és a házastársa, valamint az általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelmének 25%-át meghaladja. A személyes illetékfeljegyzési jogot a bíróság erre irányuló kérelem előterjesztését követően engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell az engedélyezés feltételeit igazoló okmányokat, és nyomtatványokat. Illetékfeljegyzési jog illeti az ügygondnokot és az eseti gondnokot is.

Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni egyebek mellett:

• ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;

• ha mint engedményes lép fel és az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlést célozza;

• a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

• a cégeljárásban.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog:

A tárgyi illetékfeljegyzési jog eseteiben a feleket a jövedelmi viszonyaiktól függetlenül megilleti az illetékfeljegyzés joga.

Tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárás egyebek mellett:

• a személy élete, testi épsége vagy egészségében okozott kár, vagy a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti per, amikor az élete, testi épsége, illetve egészsége is veszélyeztetve volt;

• a bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti per;

• a házassági perben, kivéve a házassági bontópert és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

• a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos per;

• a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per;

• a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per;

• a lakásszövetkezet és társasház által a közös költség, felújítási és üzemeltetési költség megfizetése iránt indított per;

• a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben indított kártalanítási per;

• a magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per;

• a munkaügyi per, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásával indult, illetve a végkielégítési per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.

Az illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett illeték viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában a perköltség viselésére vonatkozó szabályok szerint dönt.

Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.

A közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az illeték törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként –

• a hatóság hivatali munkaidején túli időtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy
•  soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében folytatja le.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Nemzetgazdasági Minisztérium útján

Mely szervek illetékmentesek?

Teljes személyes illetékmentességben részesül:

• a Magyar Állam,
• a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
• a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
• az egyesület, a köztestület,
• az egyházi jogi személy,
• az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
• a vízgazdálkodási társulat,
• az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
• az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
• a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
• a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
• az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
• Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
• a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács,
• az Országos Betétbiztosítási Alap,
  a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő,
• a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti Befektető-védelmi Alap,
• a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap

Milyen esetekben mentesül az illeték megfizetése alól közigazgatási ügyekben a kérelmező?

• a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás;
• az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
• a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;
• a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve
• a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat;
• a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
• az anyakönyvi kivonat kiállítása;
• az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben; az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez; az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és az anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, az anyakönyvből a házastárs részére, az anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
• tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,
• a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez;
• az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez;
• a nemzetiségek jogairól szóló törvény253 alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben;
• az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követően az érdekelt részére első alkalommal történik a kiállítása;
• a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
• a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
• az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány;
• a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat;
• a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
• a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
• a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel, a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát;
• az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;
• A ,,Magyar igazolvány'' és a ,,Magyar hozzátartozói igazolvány'' kiadásával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás;
• a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat ;
• foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás stb.) , a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
• a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
• az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok;
• a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett minden eljárás;
• az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
• széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezelő, használó helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás;
• az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából — jogszabály rendelkezése alapján — iratra vezetett hivatalos záradék;
• a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához kiállított irat;
• az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás – ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is –, kivéve az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;
• a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, a kisajátítási eljárás, a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás;
• a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás;
• közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése;
• a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
• a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás;
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés,
• az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás,
• az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás,
• őstermelői igazolvány cseréje, ha arra az őstermelői igazolványban szereplő helységnév, utcanév, illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő változása, illetve az őstermelő lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor,
• a külön törvényben273 meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás,
• a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása;
• a fogyasztóvédelmi hatóság első fokú fogyasztóvédelmi eljárása;
• az európai területi társulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
• a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás;
• az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás;

• a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára kiállított közokirat;
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás;
• a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás;
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi;
• az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány;
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a kincstár által a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás;
• a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás;
• a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel, az adatmódosítás, a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés, a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések, a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás;
• a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás;
• kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás.

• a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal;
• a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás;
• az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;
• a családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás;
• az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás;
• a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás;
• az oktatási igazolvány kiállítása;
• a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása;
• a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás;
• jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás.

Milyen esetekben illetékmentesek a polgári peres eljárások?

• az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása – nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása – nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés;
• a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
• a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
• a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
• az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi társulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
• a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban – a végelszámoló személyének bejelentésével együtt – előterjesztett törlés iránti kérelmet;
• a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
• a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
• a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;
• az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
• a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;
• a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
• az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
• az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
• a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
• a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata,
• a külön törvényben378 meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások.
• az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata,
• a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján,
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás,
• a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás,
• a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A–17/B. §-a szerinti bírósági eljárás.
• ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri
• a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása,
• a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

TMCS